Nem a hossz a lényeg – vagy mégis?

Nem a hossz a lényeg – vagy mégis?

Szerző: | jan 19, 2023 | animatiqua, videó

VIDEÓ

Nem a hossz a lényeg – vagy mégis?

2023.01.19.

A videófogyasztási szokások változásai

A körülöttünk lévő világ gyors változásaihoz, legyen szó vírusról, háborúról vagy a globális felmelegedés következményeiről, meg kellett tanulnunk akarva-akaratlanul alkalmazkodni. Ugyanebben a sebességben kell a cégeknek is tartaniuk a versenyt a fogyasztói szokások változásaival és igazodniuk a trendek alakulásához.

paypal logóanimáció

Azzal a kijelentéssel senkit sem fogunk meglepni, hogy a tartalmakra való figyelemkoncentrációs képesség egyre csökken, és ennek következtében egyre inkább a rövidebb videós tartalmakat részesítjük előnyben. De mikortól számít hosszúnak egy videó?

A Google definíciója alapján a 10 perc alatti videó számít rövidnek, ennél hosszabbak már hosszúnak. Ezzel szemben a Z generáció tartalomfogyasztási adatai azt mutatják, hogy mindössze 3 másodperc alatt döntenek egy content megtekintéséről. És ha pozitívan is értékelik azt, akkor is csak átlagosan 3 percig nézik anélkül, hogy tovább ne állnának újabb impulzusért.

Ez a tendencia viszont nem csupán a Z generációra érvényes, így ezzel a változással szemben fel kell vennünk a versenyt. Az is igaz, hogy egyre inkább a videós tartalmakat részesítik előnyben az emberek, amelyre a social media platformok ugyancsak reagáltak. Ha minden adat ezt igazolja, ezáltal pedig több időt töltenek az adott platformon a fogyasztók, akkor értelemszerűen az algoritmus ezeket a contenteket fogja előnyben részesíteni.

Ha nem hiszed, akkor tegyél egy próbát!

Menj fel az Instagramra és nézd meg az első 10 db posztot, ami szembe jön veled. Meg fogsz lepődni, mennyi köztük a videó egy olyan platformon, amely eredetileg képek megosztására jött létre.

Ez azonban nem újdonság azoknak, akik követik Adam Mosserit, az Instagram vezetőjét, aki már egy éve beszámolt ez irányú terveikről.

A felbujtó, aki ezeket a változásokat leginkább előidézte, nem más, mint a TikTok, amelynek sikere a mai napig töretlen, érkezésével pedig fenekestül felforgatta a tartalomfogyasztási trendeket. Erre majd a későbbiekben részletesebben is kitérünk.

Most viszont nézzük csatornák szerinti bontásban, mik is a konkrét változások, illetve mit tegyünk, hogy kedvezzünk az algoritmusnak.

Animatiqua logóanimáció

YouTube

Ha videós tartalmakról van szó, akkor elsőként a YouTube-ot kell említenünk, amely a 2021-es adatok szerint 2,3 milliárd regisztrált felhasználóval rendelkezik.

A YouTube esszenciája nem a gyors, vertikális videókban rejlik, hanem az értéket képviselő, mélyebb, hosszabban kifejtett tartalmakban. Ez nem azt jelenti, hogy nem férnek meg rajta a csupán kikapcsolódást szolgáló humoros videók is, de nem mehetünk el amellett a tény mellett, hogy a YT a második legnagyobb keresőmotor a Google után. Ha szeretnénk megjavítani valamit, itt keresünk meg róla egy tutorialt, ha vásárolni tervezünk egy terméket, előtte úgyszintén ezen a platformon nézünk meg róla összehasonlító videókat és versenytársairól. Egyszóval nem csak szórakoztató, de hasznos is.

Emellett otthont teremtett a vloggerek számára, akik egy-egy téma mentén mélyítik el csatornájukat, és osztják meg tapasztalataikat, véleményüket, életüket.

Nem csoda, hogy a legtöbb youtuber ódzkodik még mindig a TikTok-tól, valamint attól, hogy tartalmaikat teljesen áthelyezzék az új felületre.

De nem menekülnek meg itt sem a 9:16-os képaránytól, mivel nemrégiben elindult a YouTube Shorts mint a TikTok vetélytársa. A videók itt maximum 1 percesek lehetnek, amelyeket akár mobilról is fel lehet tölteni. Nagyon sokan a TikTok videójukat osztják meg, amit jelenleg még nem tud szűrni az alkalmazás. Érdemes azonban hosszútávon egyedi tartalmakat készíteni erre a felületre, mielőtt az algoritmus elkezdené blokkolni ezeknek a videóknak a terjedését.

Instagram

Ahogy már említettük, az Instagram is egyre inkább preferálja a videós tartalmakat a képi tartalmak helyett, és hosszútávon át is szeretnék alakítani az alkalmazást 9:16-os képarányúra. A YT-hoz hasonlóan az Instagram is felvette a versenyt a TikTokkal szemben, amelyhez a Reels alkalmazást hozták létre. Ennek segítségével rövid, maximum 60 mp-es videókat lehet készíteni és megosztani a meglévő Instagram feedben.

Már csak azért is megéri kipróbálni a Reelst, mivel a szerkesztőfelületén keresztül több kreatív funkció áll a rendelkezésünkre, mint Storyk esetében. Így még látványosabbá tehetjük a profilunkat.

Ha Instagram, akkor az élő adásokról sem szabad megfeledkeznünk, amelyeknek nagyon erős közösségépítő ereje van, emellett pedig le is menthetők, így bármikor visszanézhető tartalom marad.

Érdemes újragondolni a contentjeinket, és a jövőben videós formába átalakítva megosztani azokat, hiszen az algoritmus ezeket a posztokat fogja előnyben részesíteni.

Facebook 

A Facebook a kezdetektől fogva támogatta a hosszabb videós tartalmakat, azonban a fogyasztói trendek változásaira nekik is reagálniuk kellett. Létrejött a Watch felület, ahol kizárólag videós tartalmak között lehet böngészni, és ezek a videók több mint tízpercesek is lehetnek. Ahhoz azonban, hogy itt közzétehess tartalmakat, legalább 5000 követővel rendelkező oldaladnak vagy legalább 50 000 követővel rendelkező profilodnak kell lennie.

A Facebook Watch felépítését tekintve 3 részből áll: a megtekintési hírcsatornából, a figyelőlistából és közösségfejlesztésből. Mindhárom segíti, hogy a tartalomfogyasztóhoz leginkább releváns videók jussanak el, valamint a virális terjedést is erősítik.

Az Instagramon után a Facebookon is elindult a Reels funkció. Ha eddig még nem próbáltad volna ki, akkor itt az ideje. Legfőbb előnye a kreatív funkcióit leszámítva, hogy több felületen is megjelenik:storyban, a Watch felületén, csoportokban, hírfolyamban külön címkén, valamint ajánló dobozokban is. Ezzel az alkalmazással szinte lehetetlen, hogy ne érd el a célközönséged. További előny, hogy már az Instagram Reeledet is át tudod osztani a Facebook felületeidre.

Természetesen a Facebook élő videók közösségépítő ereje sem elhanyagolható, de ez már korántsem számít újdonságnak.

Animatiqua logóanimáció

TikTok

És persze a bajkeverőt se hagyjuk ki a sorból, aki alaposan felforgatta a videós trendeket és leginkább előidézte az itt bemutatott változásokat. A TikTokot ma már több mint 2,5 millióan nézik napi szinten Magyarországon. Emellett fontos kiemelni, hogy a felhasználók jelentős többsége a Z generációhoz tartozik, akik hétköznapokon napi 6,4-6,7 órát, míg hétvégéken akár napi 10-12 órát is eltöltenek az online térben.

Eleinte mindössze 1 percben maximalizálták a videók hosszát, azonban ez időközben egyre növekedett. Elsősorban a versenytársak másolására adott válaszként. Amikor bevezették a YouTube Shortst, a TikTok – viszonozva a szívességet – 10 percre emelte a maximális videóhosszúságot. Azonban az app esszenciáját még mindig a rövidebb szórakoztató tartalmak képviselik. Amire a legnagyobb odafigyelést kell szentelni, nem más, mint a videó első 3 másodperce. Ez az az időintervallum, ami alatt a néző döntést hoz, hogy megnézi-e a teljes videót, vagy inkább továbbpörget.

De minek is köszönheti elsöprő sikerét? Ezt egyik befektetőjük fejtette ki a legfrappánsabban: „A TikTok az első olyan széles felhasználói bázisnak szánt applikáció, ahol maga a mesterséges intelligencia a termék.”

Az alkalmazás olyan könnyeddé és észrevétlenné tette a felhasználói értékelésünket, hogy már egy lájkot se kell nyomnunk ahhoz, hogy érzékelje a mesterséges intelligencia, mi az, ami tetszik nekünk. Ennek köszönhetően pedig képesek teljesen a képernyő elé kötni a felhasználókat, hiszen csak a számukra legérdekesebb videók fognak megjelenni.

Gondoljunk csak bele, amikor a Netflixen vagy a YouTube-on keresünk tartalmakat, legtöbbször eltarthat több percig is, mire összegyűjtünk minden szükséges információt. Majd döntést hozunk és választunk. Ha egy gép és ember közti párbeszéd eredményének tekintjük az említett választáshoz elvezető folyamatot, akkor ezt a dialógust eddig inkább mi irányítottuk. A TikTok esetében viszont inkább már a gép.

 

A trendek átalakulása nem most kezdődött el, viszont az algoritmus nemrégiben kezdte el ténylegesen a videós tartalmakat előnyben részesíteni minden platformon. Valószínű neked is feltűnt már, hogy a képeid elérése csökken, ezzel szemben a követőbázisod nem változik, vagy akár még növekszik is. Ahhoz, hogy továbbra is láthatóak maradhassunk, szükséges tartalmainkat videós formában újragondolni.

Képek: Shutterstock

Korábbi bejegyzéseink

Ünnepi animációk az évzáráshoz

nov 2, 2020 | ,

Az idén végképp van mit megköszönni az üzleti életben, hiszen egy gazdasági szempontból igen csak rapszodikus évet zárunk. Nélkülözhetetlen az átgondolt, jól időzített kommunikáció és felértékelődnek az őszinte, empatikus gesztusok. Ehhez nagyszerű eszköz lehet egy személyre szabható, sokoldalúan felhasználható ünnepi animáció – megmutatjuk, hogy mit érdemes tudni róla!

Podcastok – ne csak halljuk, lássuk is!(?)

Podcastok – ne csak halljuk, lássuk is!(?)

Szerző: | dec 1, 2022 | animatiqua, videó

PODCAST

Podcastok – ne csak halljuk, lássuk is!(?)

2022.12.01.

Megjelenésükkor sokan (igen, mi magunk is) szkeptikusak voltak a podcastok létjogosultságát illetően, ám népszerűségük évek óta töretlen. Ráadásul a pandémia meg is erősítette és szaporította őket, sőt, változatlanul felszállóágban van ez a… definícióját tekintve még kissé képlékeny, de egyelőre mondjuk azt, hogy marketingkommunikációs eszköz. Ki, miért, mikor és hogyan hallgatja/nézi a podcastokat? Tényleg, nézi is őket? Azaz a videós változat mennyire és miként tud sikeres lenni? Hallgassuk… és nézzük is meg a pro és kontra érveket!

paypal logóanimáció

Senkit nem akarunk untatni a fogalmi meghatározással, de a – cégprofilunk fényében számunkra leginkább izgalmas – videós vetület relevanciájának vizsgálatához mégiscsak elengedhetetlen. „A podcast olyan rádióadás-szerű műsor, amely hanganyagként az interneten elérhető, online és alkalmazásokon keresztül hallgatható, a kiválasztott készülékre letölthető audiofájl. A formátum nevét az Apple zenelejátszójának, az iPodnak és a broadcasting (közvetít, sugároz) szavak vegyítésének köszönhetjük.” Ez első olvasatra elég átfogó, de valami mégis hiányzik belőle. Igen, a kép. Az persze tény, hogy alapvetően audio műfaj, de mi épp az audiovizualitásának lehetőségeit és korlátait feszegetjük. Íme, egy tömörebb megfogalmazás, amiben viszont már végre feltűnik (még ha csak zárójelben is) az a bizonyos videóváltozat: „a podcast egy rendszerezett audió (vagy videó) műsortár, a podcast csatorna pedig magát a műsorsorozatot jelenti.”

Animatiqua logóanimáció

Mielőtt azonban rátérnénk a podcastok „videósításának” mikéntjeire, tekintsük át röviden, hogyan is lett és maradt tartósan populáris ez a kommunikációs platform. Jellemzően hosszabb lélegzetvételűek az ilyen műsorok, azaz a szereplői nem hadarják el pár perc alatt egy szuszra a mondanivalójukat. Manapság azonban vészesen csökken a figyelmi szint, ami általános jelenség, főként a fiatalabb generációk körében. Tehát érezhető némi ellentmondás, hogy akkor miért és kinek is készítenek fél-egyórás (esetenként akár még ennél is hosszabb) podcastokat kezdők és haladók (köztük neves tartalomgyártók) egyaránt? A titok nyitja elsősorban a holtidő edutainment jellegű kitöltésében rejlik.

Végeztünk a kollégák, barátok, ismerősök körében egy gyors közvéleménykutatást, ami ugyan nem tekinthető reprezentatívnak, mégis érdekes, hogy a legkülönbözőbb korosztályú és érdeklődésű megkérdezettek szinte mindegyike ugyanúgy várja a kedvenc podcastjainak következő részét, mint a vérbeli tévéssorozat-függők. Szintén említést érdemel, hogy egyesek tényleg a – párosítás szempontjából – legabszurdabb szituációkban is képesek hallgatni ezeket a műsorokat. Nézni viszont már kevésbé, hiszen például porszívózás, palántázás vagy éppen egy ultramaraton közben ennek nyilván megvannak a korlátai. Többen kiemelték, hogy fontos számukra a minőségi tartalom, a pozitív értelemben vett szabadszájúság, valamint a vélemények ütköztetése. Elhangzott egy érdekes megállapítás is, miszerint sokszor több információhoz lehet hozzájutni az aktuális problémákat illetően, mintha végigpörgetnénk 10 hírportált. Ám nemcsak tájékozódás céljából hasznosak a podcastok, van köztük olyan is, ami szimplán csak megnevettet, de persze akad önfejlesztést segítő is.

És ami a mi „hevenyészett” kutatásunkon értelemszerűen túlmutat, de szintén érdekesség: „több neves egyetem felismerte a podcastban rejlő lehetőségeket és különböző tudományterületek géniuszainak előadását mindenki számára elérhetővé teszik.” Híres Norbert személyes kedvence a London School of Economics podcastja.

Animatiqua logóanimáció

Számos vetületét kiragadhatnánk és elemezhetnénk még a műfajnak, de mostantól a videós változat kerül fókuszba, nem titkolva az esetleges kapcsolódási pontok keresését az Animatiqua főtevékenységével, azaz a film- és videógyártással. Megint nem mennénk bele mélyen a definíciók taglalásába, azt viszont lényegesnek tartjuk kiemelni, hogy a videó podcast és a vlog közé nem szabad egyenlőségjelet tennünk, ugyanis az utóbbinál jelen van a showelem is. Noha – egyelőre főként inkább külföldön – influencerek szintén podcastolnak, és mivel ők otthonosabban mozognak a kamerák előtt, náluk gyakrabban is fordul elő a videós verzió, ez mégsem ugyanaz, mint amikor vlogolnak. Egyébként sokszor eleve fordított is a helyzet, azaz egy jó podcast-műsorvezetőből lesz később influencer.

És pont itt van egy potenciális veszélyforrás is, mégpedig az, hogy sokan leblokkolnak a kamerák kereszttüzében, és itt elsődlegesen a meghívott vendégekre gondolunk, mert a házigazda vélhetően kevésbé jön zavarba, ha nemcsak a hangját hallatja, de saját magát is megmutatja. Ez utóbbi pedig éppen a nagy előnye a videó podcastoknak, hiszen a hallgató(ból lett néző) könnyebben tud azonosulni azzal, akihez képet is tud társítani, ettől válik emberközelibbé számára az egész műsor. Kivéve persze, ha valaki kizárólag villamosozás vagy bringázás közben hallgat podcastot, mert ilyen szituációkban értelemszerűen nincs lehetősége néznie is a szereplőket. Bár a modern technika és a multitasking kombinációja néha csodákra képes – az edzőtermekben például a futópadokon és az ellipszis trénereken sokszor látni videókijelzőt, amin bizony lehet meccset, filmet, vagy akár podcastot is nézni.

Vagyis nagyon leegyszerűsítve, a videó podcast tulajdonképpen nem más, mint egy videóelemet tartalmazó podcast. Ez a bizonyos videóelem lehet egészen szimpla vagy teljesen komplex is. Ebből kifolyólag – a teljesség igénye nélkül – többféle típusát különböztethetjük meg a podcast videós válfajának:

  • Statikus állókép, logikusan a brandhez és/vagy témához kapcsolva, ami folyamatosan látható a podcast alatt, a szereplők viszont nem tűnnek fel benne, csak a hangjuk hallható
  • Stúdiófelvétel, vagyis videóra veszik a teljes podcast adást, benne a hoszttal és a meghívott vendéggel vagy vendégekkel
  • Távoli interjúfelvétel, amikor a résztvevők nem egy helyszínen vannak, hanem pl. Zoomon, Google Meeten vagy Teamsen beszélgetnek, webkamerán keresztül
  • Stúdiófelvétel témába vágó extra mozgóképes elemek bevágásával

A közösségi médiában való terjesztésre alkalmasabbak a videós podcastok, ami részben a fogyasztói preferenciákból, részben pedig abból a fránya algoritmusból adódik. (Forrás: https://castos.com/video-podcast/)

Animatiqua logóanimáció

Mindezek mellett és ellenére most is az arany középutas megoldást javasoljuk. Ez jelen esetben annyit tesz, hogyha a videós elem hozzátesz a podcasthoz, akkor használjuk, amennyiben pedig elvesz belőle, akkor jobban járunk, ha eltekintünk tőle. Mi magunk egyébként (még) nem gyártunk podcastokat, ellenben a „3 az 1000-ből” című, sikeres vezetőkkel készített – üzleti fókuszú – beszélgetős műsorunk nem áll távol tőle. És természetesen videóra is vesszük ezeket a rendkívül inspiráló, edukatív jellegű interjúkat, amelyek segítségével a néző betekintést nyerhet a kemény és áldozatos munkával nagy sikereket elért vállalkozók gondolkodásába.

Képek: Shutterstock

Korábbi bejegyzéseink

Ünnepi animációk az évzáráshoz

nov 2, 2020 | ,

Az idén végképp van mit megköszönni az üzleti életben, hiszen egy gazdasági szempontból igen csak rapszodikus évet zárunk. Nélkülözhetetlen az átgondolt, jól időzített kommunikáció és felértékelődnek az őszinte, empatikus gesztusok. Ehhez nagyszerű eszköz lehet egy személyre szabható, sokoldalúan felhasználható ünnepi animáció – megmutatjuk, hogy mit érdemes tudni róla!

Fókuszáljunk a multitaskingra!

Fókuszáljunk a multitaskingra!

Szerző: | szept 20, 2022 | animatiqua

Fókszáljunk a multitaskingra!

2022.09.20.

arculati kézikönyv

Álljunk meg egy szóra, vagyis inkább többre, mert épp a címben rejlő – vélt vagy valós – ellentmondást fogjuk most boncolgatni. Szándékosan nem is nevezzük blogcikknek, ugyanis sokkal inkább egy vitaindító írásnak szánjuk, főleg, hogy eleve a téma is meglehetősen megosztó. Mi pedig mindenki véleményére abszolút nyitottak vagyunk, sőt, a tapasztalatcserét még kifejezetten hasznosnak is tartanánk e téren.

Buzzwordök rengetegében

Mind a multitasking, mind a focusing már jó ideje az unalomig puffogtatott buzzwordök széles tárházának gyöngyszemei, és valahogy egyiknek sem akaródzik kimennie a divatból. (Egy kis kitérő: ugye, hogy a legidegesítőbb buzzwordök egyike maga a buzzword? Magyar nevén, mert olyan is van ám neki: hívószó. Ám jellegéből adódóan többnyire az angol eredeti használatos kishazánkban is.) Gyakorlatilag nincs olyan álláshirdetés, amiben ezek ne szerepelnének alapelvárásként, tulajdonképpen már bármilyen munkakör esetében, de persze a kommunikációs szakmában ez hatványozottan igaz. A suszter cipője? Megesik. És van, aki így el is esik. Vagy a rossz lábbelije, vagy a nem megfelelő attitűdje miatt. Mi most nyilván az utóbbira fókuszálunk. Miközben persze azért multitaskingolunk is, mert hiába tettük ki az ajtóra a #donotdisturb táblát a blogírás idejére, természetesen pont ilyenkor esnek be a szupersürgős tűzoltási feladatok a legfontosabb ügyfelektől, amik nem tűrnek halasztást. Erre mondaná Dilbert, hogy #mustbeinadvertising:

arculati kézikönyv

Tények

A tények makacs dolgok, és bizony kutatások igazolják, hogy a Föld lakosságának legfeljebb 2,5%-a képes ténylegesen több tevékenység egyidejű végzésére, azaz a híres-hírhedt multitaskingra – derül ki a LinkedIn Learning egyik kurzusából. #factsarefacts, szóval érdemes fenntartásokkal kezelni azt, aki nagyképűen hátradőlve állítja, hogy ő bizony beletartozik ezen kiváltságosok klubjába. Nem kizárt, de valljuk be, igencsak alacsony a valószínűsége, hogy például egy állásinterjún valamennyi jelölt pont közülük kerülne ki. Éppen ezért nem is szabad(na) ilyen irracionális elvárásokat támasztani feléjük potenciális munkáltatóként sem. Pláne a munkaköri leírásokban előszeretettel felsorolt további – egymást sokszor kizáró – skillek kombinálásával.

level-arculati kézikönyv

Vélemények

De maradjunk most csak a mi két főszereplőnknél, ne veszítsük el a fókuszt. Nekünk az a tapasztalatunk, hogy azonos típusú feladatokat nehéz, vagyis gyakorlatilag lehetetlen párhuzamosan végezni ugyanolyan mértékű odafigyeléssel és gondossággal. Ez különösen igaz akkor, amikor egy kifejezetten erős koncentrációt igénylő projekttel állunk szembe, mert az vagy még ismeretlen terep számunkra, vagy sok a buktató benne. Megint más, amennyiben rutinfeladatokról van szó, főleg, ha azok minél inkább eltérő jellegűek, ilyenkor egyszerre tud dolgozni a bal és a jobb agyfélteke, és így a multitasking is összejöhet fókuszvesztés nélkül.

Egyáltalán nem ördögtől való kombináció egy szép sál megkötése egy kreatív brainstorming közepette, sőt, az előbbi még inspirálólag is hathat az utóbbira. Hosszú, unalmas meetingek alatt például egészen elképesztő dolgokra is képes az ember másodtevékenységként –erről biztosan sokan és sokat tudnának mesélni, és mi amúgy örömmel várjuk is a legviccesebb/extrémebb sztorikat. Az egyik kollégánk legemlékezetesebb élménye, hogy miközben koronát épített neki a fogorvosa félkézzel, addig a másikban a telefonját tartotta és egy nagyszabású sportverseny főszponzorával tárgyalta le az együttműködés részleteit, amiben egyébiránt az említett munkatársunk is érintett volt marketingkommunikációs partnerként.

Az ún. „block scheduling” gyakran hatékony módszernek bizonyul, amikor tömbösítve végezzük az egyes feladatokat, de nem feltétlen egy svungra az egészet, hanem több részletben, és így akkor a változatosság is motiválhat. Részben ezt taglalja egy szintén érdekes LinkedIn-tanfolyam, ami olyan tippeket, trükköket és technikákat mutat be, amelyek segítségével nem keményebben, hanem okosabban tudunk dolgozni a hatékonyság növelése (hoppá, egy újabb buzzword) érdekében. Persze kommunikációs szakember tervez, ügyfél végez, szóval arra azért készüljünk fel lelkiekben, hogy hiába osztottuk be szépen a napunkat/hetünket/hónapunkat, mindig lesznek váratlan és azonnali intézkedést igénylő helyzetek, amik borítják a rendszert.

És az a bizonyos arany közép

És hogy mi a helyes út? Most is, mint (szinte) mindig: az arany középút, aka #aureamediocritas. Ez persze semmi esetre sem egyenlő a középszerűséggel, mert azzal mi sosem érjük be, ahogy a „szükséges minimum” sem szerepel a szótárunkban. Viszont jelen esetben azon az állásponton vagyunk, hogy érdemes ügyesen balanszírozni cikkünk két főhőse és az általuk támasztott elvárások között. És az a rossz hírünk van, hogy ez nagyon egyén- és vállalatfüggő, úgyhogy mindenkinek magának kell kitaposnia a saját útját.

Nekünk amúgy céges szinten kifejezetten erős a fókuszunk, vállaltan és vallottan nem vagyunk klasszikus reklámügynökség, 360 fokos #mindenis pedig pláne nem. Elsősorban videós munkákra specializálódtunk, ezen belül animációk és forgatott filmek egyaránt jöhetnek, másodsorban logó- és kisarculattervezés, illetve infografikák szerepelnek még a repertoárunkban. Ez nyilvánvalóan nem azt jelenti, hogy teljes mértékben elzárkóznánk az ezeken kívül eső grafikai és egyéb kreatív feladatoktól, de inkább csak a régi ügyfeleinknek szoktunk „extrákat” bevállalni. Igyekszünk úgymond „tisztán tartani” a profilunkat, és ezt hangsúlyosan kommunikáljuk is a külvilág felé. Erről egyébként nemrégiben meg is jelent egy cikkünk.

Ahogy már többször utaltunk rá, mi nem akarjuk megmondani a tutit, egyfelől nem stílusunk, másfelől ebben a témában nincs is még egységes állásfoglalás arról, hogy mi a jó és mi a rossz. Lehet, soha nem is lesz, nagyon szubjektív ugyanis a megítélése, és hát – nincs mit szépíteni ezen – igencsak ingoványos talaj. Tényleg kíváncsiak vagyunk a ti meglátásaitokra, tapasztalataitokra is, osszátok meg bátran, mi készen állunk a vélemények ütköztetésére.

 

Képek: Scott Adams, Pexels, Pixabay, Unsplash

Korábbi bejegyzéseink

Lépj a következő szintre munkáltatói márkaépítő videóval!

márc 19, 2021 | ,

Az elmúlt 5-10 év hozott néhány fordulatot a munkaerőpiacon és megjelentek teljesen új tendenciák is, így a HR eszközei is ráncfelvarrásra szorulnak. A szoftveres, automatizált folyamatok mellett az imázsfilmek is kaptak egy új funkciót és mára már a munkáltatói márkaépítő, az employer branding stratégia részévé váltak.
Beszéljünk őszintén az employer branding filmek előnyeiről, kihívásairól, költségeiről!