Nincs találat
A keresett oldal nem található. Próbálja meg finomítani a keresést vagy használja a fenti navigációt, hogy megtalálja a bejegyzést.
VIDEÓ
2023.01.19.
A körülöttünk lévő világ gyors változásaihoz, legyen szó vírusról, háborúról vagy a globális felmelegedés következményeiről, meg kellett tanulnunk akarva-akaratlanul alkalmazkodni. Ugyanebben a sebességben kell a cégeknek is tartaniuk a versenyt a fogyasztói szokások változásaival és igazodniuk a trendek alakulásához.
Azzal a kijelentéssel senkit sem fogunk meglepni, hogy a tartalmakra való figyelemkoncentrációs képesség egyre csökken, és ennek következtében egyre inkább a rövidebb videós tartalmakat részesítjük előnyben. De mikortól számít hosszúnak egy videó?
A Google definíciója alapján a 10 perc alatti videó számít rövidnek, ennél hosszabbak már hosszúnak. Ezzel szemben a Z generáció tartalomfogyasztási adatai azt mutatják, hogy mindössze 3 másodperc alatt döntenek egy content megtekintéséről. És ha pozitívan is értékelik azt, akkor is csak átlagosan 3 percig nézik anélkül, hogy tovább ne állnának újabb impulzusért.
Ez a tendencia viszont nem csupán a Z generációra érvényes, így ezzel a változással szemben fel kell vennünk a versenyt. Az is igaz, hogy egyre inkább a videós tartalmakat részesítik előnyben az emberek, amelyre a social media platformok ugyancsak reagáltak. Ha minden adat ezt igazolja, ezáltal pedig több időt töltenek az adott platformon a fogyasztók, akkor értelemszerűen az algoritmus ezeket a contenteket fogja előnyben részesíteni.
Ha nem hiszed, akkor tegyél egy próbát!
Menj fel az Instagramra és nézd meg az első 10 db posztot, ami szembe jön veled. Meg fogsz lepődni, mennyi köztük a videó egy olyan platformon, amely eredetileg képek megosztására jött létre.
Ez azonban nem újdonság azoknak, akik követik Adam Mosserit, az Instagram vezetőjét, aki már egy éve beszámolt ez irányú terveikről.
A felbujtó, aki ezeket a változásokat leginkább előidézte, nem más, mint a TikTok, amelynek sikere a mai napig töretlen, érkezésével pedig fenekestül felforgatta a tartalomfogyasztási trendeket. Erre majd a későbbiekben részletesebben is kitérünk.
Most viszont nézzük csatornák szerinti bontásban, mik is a konkrét változások, illetve mit tegyünk, hogy kedvezzünk az algoritmusnak.
Ha videós tartalmakról van szó, akkor elsőként a YouTube-ot kell említenünk, amely a 2021-es adatok szerint 2,3 milliárd regisztrált felhasználóval rendelkezik.
A YouTube esszenciája nem a gyors, vertikális videókban rejlik, hanem az értéket képviselő, mélyebb, hosszabban kifejtett tartalmakban. Ez nem azt jelenti, hogy nem férnek meg rajta a csupán kikapcsolódást szolgáló humoros videók is, de nem mehetünk el amellett a tény mellett, hogy a YT a második legnagyobb keresőmotor a Google után. Ha szeretnénk megjavítani valamit, itt keresünk meg róla egy tutorialt, ha vásárolni tervezünk egy terméket, előtte úgyszintén ezen a platformon nézünk meg róla összehasonlító videókat és versenytársairól. Egyszóval nem csak szórakoztató, de hasznos is.
Emellett otthont teremtett a vloggerek számára, akik egy-egy téma mentén mélyítik el csatornájukat, és osztják meg tapasztalataikat, véleményüket, életüket.
Nem csoda, hogy a legtöbb youtuber ódzkodik még mindig a TikTok-tól, valamint attól, hogy tartalmaikat teljesen áthelyezzék az új felületre.
De nem menekülnek meg itt sem a 9:16-os képaránytól, mivel nemrégiben elindult a YouTube Shorts mint a TikTok vetélytársa. A videók itt maximum 1 percesek lehetnek, amelyeket akár mobilról is fel lehet tölteni. Nagyon sokan a TikTok videójukat osztják meg, amit jelenleg még nem tud szűrni az alkalmazás. Érdemes azonban hosszútávon egyedi tartalmakat készíteni erre a felületre, mielőtt az algoritmus elkezdené blokkolni ezeknek a videóknak a terjedését.
Ahogy már említettük, az Instagram is egyre inkább preferálja a videós tartalmakat a képi tartalmak helyett, és hosszútávon át is szeretnék alakítani az alkalmazást 9:16-os képarányúra. A YT-hoz hasonlóan az Instagram is felvette a versenyt a TikTokkal szemben, amelyhez a Reels alkalmazást hozták létre. Ennek segítségével rövid, maximum 60 mp-es videókat lehet készíteni és megosztani a meglévő Instagram feedben.
Már csak azért is megéri kipróbálni a Reelst, mivel a szerkesztőfelületén keresztül több kreatív funkció áll a rendelkezésünkre, mint Storyk esetében. Így még látványosabbá tehetjük a profilunkat.
Ha Instagram, akkor az élő adásokról sem szabad megfeledkeznünk, amelyeknek nagyon erős közösségépítő ereje van, emellett pedig le is menthetők, így bármikor visszanézhető tartalom marad.
Érdemes újragondolni a contentjeinket, és a jövőben videós formába átalakítva megosztani azokat, hiszen az algoritmus ezeket a posztokat fogja előnyben részesíteni.
A Facebook a kezdetektől fogva támogatta a hosszabb videós tartalmakat, azonban a fogyasztói trendek változásaira nekik is reagálniuk kellett. Létrejött a Watch felület, ahol kizárólag videós tartalmak között lehet böngészni, és ezek a videók több mint tízpercesek is lehetnek. Ahhoz azonban, hogy itt közzétehess tartalmakat, legalább 5000 követővel rendelkező oldaladnak vagy legalább 50 000 követővel rendelkező profilodnak kell lennie.
A Facebook Watch felépítését tekintve 3 részből áll: a megtekintési hírcsatornából, a figyelőlistából és közösségfejlesztésből. Mindhárom segíti, hogy a tartalomfogyasztóhoz leginkább releváns videók jussanak el, valamint a virális terjedést is erősítik.
Az Instagramon után a Facebookon is elindult a Reels funkció. Ha eddig még nem próbáltad volna ki, akkor itt az ideje. Legfőbb előnye a kreatív funkcióit leszámítva, hogy több felületen is megjelenik:storyban, a Watch felületén, csoportokban, hírfolyamban külön címkén, valamint ajánló dobozokban is. Ezzel az alkalmazással szinte lehetetlen, hogy ne érd el a célközönséged. További előny, hogy már az Instagram Reeledet is át tudod osztani a Facebook felületeidre.
Természetesen a Facebook élő videók közösségépítő ereje sem elhanyagolható, de ez már korántsem számít újdonságnak.
És persze a bajkeverőt se hagyjuk ki a sorból, aki alaposan felforgatta a videós trendeket és leginkább előidézte az itt bemutatott változásokat. A TikTokot ma már több mint 2,5 millióan nézik napi szinten Magyarországon. Emellett fontos kiemelni, hogy a felhasználók jelentős többsége a Z generációhoz tartozik, akik hétköznapokon napi 6,4-6,7 órát, míg hétvégéken akár napi 10-12 órát is eltöltenek az online térben.
Eleinte mindössze 1 percben maximalizálták a videók hosszát, azonban ez időközben egyre növekedett. Elsősorban a versenytársak másolására adott válaszként. Amikor bevezették a YouTube Shortst, a TikTok – viszonozva a szívességet – 10 percre emelte a maximális videóhosszúságot. Azonban az app esszenciáját még mindig a rövidebb szórakoztató tartalmak képviselik. Amire a legnagyobb odafigyelést kell szentelni, nem más, mint a videó első 3 másodperce. Ez az az időintervallum, ami alatt a néző döntést hoz, hogy megnézi-e a teljes videót, vagy inkább továbbpörget.
De minek is köszönheti elsöprő sikerét? Ezt egyik befektetőjük fejtette ki a legfrappánsabban: „A TikTok az első olyan széles felhasználói bázisnak szánt applikáció, ahol maga a mesterséges intelligencia a termék.”
Az alkalmazás olyan könnyeddé és észrevétlenné tette a felhasználói értékelésünket, hogy már egy lájkot se kell nyomnunk ahhoz, hogy érzékelje a mesterséges intelligencia, mi az, ami tetszik nekünk. Ennek köszönhetően pedig képesek teljesen a képernyő elé kötni a felhasználókat, hiszen csak a számukra legérdekesebb videók fognak megjelenni.
Gondoljunk csak bele, amikor a Netflixen vagy a YouTube-on keresünk tartalmakat, legtöbbször eltarthat több percig is, mire összegyűjtünk minden szükséges információt. Majd döntést hozunk és választunk. Ha egy gép és ember közti párbeszéd eredményének tekintjük az említett választáshoz elvezető folyamatot, akkor ezt a dialógust eddig inkább mi irányítottuk. A TikTok esetében viszont inkább már a gép.
A trendek átalakulása nem most kezdődött el, viszont az algoritmus nemrégiben kezdte el ténylegesen a videós tartalmakat előnyben részesíteni minden platformon. Valószínű neked is feltűnt már, hogy a képeid elérése csökken, ezzel szemben a követőbázisod nem változik, vagy akár még növekszik is. Ahhoz, hogy továbbra is láthatóak maradhassunk, szükséges tartalmainkat videós formában újragondolni.
Képek: Shutterstock
A keresett oldal nem található. Próbálja meg finomítani a keresést vagy használja a fenti navigációt, hogy megtalálja a bejegyzést.
PODCAST
2022.12.01.
Megjelenésükkor sokan (igen, mi magunk is) szkeptikusak voltak a podcastok létjogosultságát illetően, ám népszerűségük évek óta töretlen. Ráadásul a pandémia meg is erősítette és szaporította őket, sőt, változatlanul felszállóágban van ez a… definícióját tekintve még kissé képlékeny, de egyelőre mondjuk azt, hogy marketingkommunikációs eszköz. Ki, miért, mikor és hogyan hallgatja/nézi a podcastokat? Tényleg, nézi is őket? Azaz a videós változat mennyire és miként tud sikeres lenni? Hallgassuk… és nézzük is meg a pro és kontra érveket!
Senkit nem akarunk untatni a fogalmi meghatározással, de a – cégprofilunk fényében számunkra leginkább izgalmas – videós vetület relevanciájának vizsgálatához mégiscsak elengedhetetlen. „A podcast olyan rádióadás-szerű műsor, amely hanganyagként az interneten elérhető, online és alkalmazásokon keresztül hallgatható, a kiválasztott készülékre letölthető audiofájl. A formátum nevét az Apple zenelejátszójának, az iPodnak és a broadcasting (közvetít, sugároz) szavak vegyítésének köszönhetjük.” Ez első olvasatra elég átfogó, de valami mégis hiányzik belőle. Igen, a kép. Az persze tény, hogy alapvetően audio műfaj, de mi épp az audiovizualitásának lehetőségeit és korlátait feszegetjük. Íme, egy tömörebb megfogalmazás, amiben viszont már végre feltűnik (még ha csak zárójelben is) az a bizonyos videóváltozat: „a podcast egy rendszerezett audió (vagy videó) műsortár, a podcast csatorna pedig magát a műsorsorozatot jelenti.”
Mielőtt azonban rátérnénk a podcastok „videósításának” mikéntjeire, tekintsük át röviden, hogyan is lett és maradt tartósan populáris ez a kommunikációs platform. Jellemzően hosszabb lélegzetvételűek az ilyen műsorok, azaz a szereplői nem hadarják el pár perc alatt egy szuszra a mondanivalójukat. Manapság azonban vészesen csökken a figyelmi szint, ami általános jelenség, főként a fiatalabb generációk körében. Tehát érezhető némi ellentmondás, hogy akkor miért és kinek is készítenek fél-egyórás (esetenként akár még ennél is hosszabb) podcastokat kezdők és haladók (köztük neves tartalomgyártók) egyaránt? A titok nyitja elsősorban a holtidő edutainment jellegű kitöltésében rejlik.
Végeztünk a kollégák, barátok, ismerősök körében egy gyors közvéleménykutatást, ami ugyan nem tekinthető reprezentatívnak, mégis érdekes, hogy a legkülönbözőbb korosztályú és érdeklődésű megkérdezettek szinte mindegyike ugyanúgy várja a kedvenc podcastjainak következő részét, mint a vérbeli tévéssorozat-függők. Szintén említést érdemel, hogy egyesek tényleg a – párosítás szempontjából – legabszurdabb szituációkban is képesek hallgatni ezeket a műsorokat. Nézni viszont már kevésbé, hiszen például porszívózás, palántázás vagy éppen egy ultramaraton közben ennek nyilván megvannak a korlátai. Többen kiemelték, hogy fontos számukra a minőségi tartalom, a pozitív értelemben vett szabadszájúság, valamint a vélemények ütköztetése. Elhangzott egy érdekes megállapítás is, miszerint sokszor több információhoz lehet hozzájutni az aktuális problémákat illetően, mintha végigpörgetnénk 10 hírportált. Ám nemcsak tájékozódás céljából hasznosak a podcastok, van köztük olyan is, ami szimplán csak megnevettet, de persze akad önfejlesztést segítő is.
És ami a mi „hevenyészett” kutatásunkon értelemszerűen túlmutat, de szintén érdekesség: „több neves egyetem felismerte a podcastban rejlő lehetőségeket és különböző tudományterületek géniuszainak előadását mindenki számára elérhetővé teszik.” Híres Norbert személyes kedvence a London School of Economics podcastja.
Számos vetületét kiragadhatnánk és elemezhetnénk még a műfajnak, de mostantól a videós változat kerül fókuszba, nem titkolva az esetleges kapcsolódási pontok keresését az Animatiqua főtevékenységével, azaz a film- és videógyártással. Megint nem mennénk bele mélyen a definíciók taglalásába, azt viszont lényegesnek tartjuk kiemelni, hogy a videó podcast és a vlog közé nem szabad egyenlőségjelet tennünk, ugyanis az utóbbinál jelen van a showelem is. Noha – egyelőre főként inkább külföldön – influencerek szintén podcastolnak, és mivel ők otthonosabban mozognak a kamerák előtt, náluk gyakrabban is fordul elő a videós verzió, ez mégsem ugyanaz, mint amikor vlogolnak. Egyébként sokszor eleve fordított is a helyzet, azaz egy jó podcast-műsorvezetőből lesz később influencer.
És pont itt van egy potenciális veszélyforrás is, mégpedig az, hogy sokan leblokkolnak a kamerák kereszttüzében, és itt elsődlegesen a meghívott vendégekre gondolunk, mert a házigazda vélhetően kevésbé jön zavarba, ha nemcsak a hangját hallatja, de saját magát is megmutatja. Ez utóbbi pedig éppen a nagy előnye a videó podcastoknak, hiszen a hallgató(ból lett néző) könnyebben tud azonosulni azzal, akihez képet is tud társítani, ettől válik emberközelibbé számára az egész műsor. Kivéve persze, ha valaki kizárólag villamosozás vagy bringázás közben hallgat podcastot, mert ilyen szituációkban értelemszerűen nincs lehetősége néznie is a szereplőket. Bár a modern technika és a multitasking kombinációja néha csodákra képes – az edzőtermekben például a futópadokon és az ellipszis trénereken sokszor látni videókijelzőt, amin bizony lehet meccset, filmet, vagy akár podcastot is nézni.
Vagyis nagyon leegyszerűsítve, a videó podcast tulajdonképpen nem más, mint egy videóelemet tartalmazó podcast. Ez a bizonyos videóelem lehet egészen szimpla vagy teljesen komplex is. Ebből kifolyólag – a teljesség igénye nélkül – többféle típusát különböztethetjük meg a podcast videós válfajának:
A közösségi médiában való terjesztésre alkalmasabbak a videós podcastok, ami részben a fogyasztói preferenciákból, részben pedig abból a fránya algoritmusból adódik. (Forrás: https://castos.com/video-podcast/)
Mindezek mellett és ellenére most is az arany középutas megoldást javasoljuk. Ez jelen esetben annyit tesz, hogyha a videós elem hozzátesz a podcasthoz, akkor használjuk, amennyiben pedig elvesz belőle, akkor jobban járunk, ha eltekintünk tőle. Mi magunk egyébként (még) nem gyártunk podcastokat, ellenben a „3 az 1000-ből” című, sikeres vezetőkkel készített – üzleti fókuszú – beszélgetős műsorunk nem áll távol tőle. És természetesen videóra is vesszük ezeket a rendkívül inspiráló, edukatív jellegű interjúkat, amelyek segítségével a néző betekintést nyerhet a kemény és áldozatos munkával nagy sikereket elért vállalkozók gondolkodásába.
Képek: Shutterstock
A keresett oldal nem található. Próbálja meg finomítani a keresést vagy használja a fenti navigációt, hogy megtalálja a bejegyzést.
Videó
2022.08.24.
Ahhoz, hogy a lehető leghatékonyabb legyen a videómarketinged, nemcsak azt kell tudnod, milyen lehetőségeid vannak, hanem azt is, hogyan aknázd ki ezeket. Ebben a cikkben bemutatjuk a videómarketing fajtáit, illetve azt is elmondjuk, milyen tartalomra vágyik a célcsoportod.
Nem áltatunk azzal, hogy könnyű dolgod lesz, hiszen rengetegféle videómarketing-megoldást különböztethetünk meg, amelyeket az alábbiakban összegyűjtöttünk neked. Mivel a videómarketing nyelve az angol, a csoportokat nehéz magyarosítani, ezért esetenként az angol megfelelőt használjuk. Lássuk!
A márkavideó (brand video) általában egy nagyobb reklámkampány része, legtöbbször a vállalat jövőképét, küldetését, a termékeit és szolgáltatásait mutatja be. Célja a márkaismertség növelése. A rendezvényvideó (event video) célja, hogy a segítségével felhívd a figyelmet egy rendezvényedre, például egy kerekasztal beszélgetésre vagy konferenciára. Készíthetsz szakértői interjút (expert interview) is ismert szakemberekkel, véleményvezérekkel – ez remek módja annak, hogy bizalmat erősíts és státuszt építs a célközönséged körében. Az oktatóvideó (how to video) célja, hogy megtaníts valamilyen újdonságot. Ez éppúgy lehet egy új főzési technika, mint az, hogyan cseréld ki az autód kerekét gyorsan. Fontos megkülönböztetni tőle a magyarázó videót (explanatory video), amely segíthet a közönségednek jobban megérteni, miért van szükségük a termékedre vagy szolgáltatásodra, de akár azt is elmagyarázhatja, hogyan kell beprogramozni a tévét. Nagyon lágy a határ a magyarázó és a demó videó (demo video) között, ez utóbbi azonban nem elmagyarázza, hanem bemutatja, hogyan működik egy termék vagy szolgáltatás. Egyre izgalmasabb az animált videó (animation), amely inkább egyfajta megközelítés, hiszen animációk segítségét veti be – ilyenkor nagyon erős a vizuális tartalom. Az esettanulmány és ügyfél-tanúságvideó (case study and customer testimonial video) arra ad választ az érdeklődőknek, hogy a terméked, szolgáltatásod képes-e megoldani egy-egy helyzetet, azaz „mit tud”. Az ilyen videóban gyakori, hogy ügyfelek beszélnek, ők mondják el a tapasztalataikat. Az élő videó (live video) népszerű, de vigyázni kell vele, mert rosszul is elsülhet, viszont érdemes használni, hiszen a Google szerint 2021-ben az emberek 85%-a nézett élő közvetítést. Az AR (kiterjesztett valóság) egy modern videómarketing formátum, amelynek segítségével a telefonod kameráján keresztül még azt is láthatod, hogyan nézne ki mondjuk, egy kanapé a nappalidban. Az IKEA Place alkalmazás remek példa erre, vagy akár a Pokemon Go játék is, ahol elszökdösött Pokemonokat kellett elkapni. És ne feledkezzünk meg a termékbemutató videóról (product presentation video) sem, ahol termékelőnyöket mutathatsz be.
Természetesen ez egy szubjektív lista, előfordulhat, hogy egy-egy videómarketing-megoldás kimaradt, vagy te máshogy ismered.
Azt biztosan tudod, hogy a különböző platformokon különböző fogyasztók (felhasználók vagy buyer personák) vannak. De ők vajon hogyan kategorizálhatók és milyen fogyasztói szokásokkal rendelkeznek?
Kicsit pejoratívnak és sértőnek tűnő megnevezés, hiszen szó szerinti fordításban a boomer „begyepesedettet” jelent, arra mondják, aki nem képes haladni a korral és nem változtat. Az 1946 és 1964 között születettek közé sorolt boomerek ragaszkodnak a hagyományos médiához, a klasszikus filmekhez. A 70%-uk viszont már használja a YouTube-ot és a Facebookot. Nekik készíthetsz hosszabb, szebb képi világú, mélyebb tartalmú és komolyabb videókat.
Az 1965 és 1980 között született X generáció tagjai olyan szokásokkal rendelkeznek, amelyek részben a boomereknél is megfigyelhetők. Ez a korosztály technológiailag képzett, és ugyanannyi időt tölt az interneten, mint máshol, de egyre inkább a világhálóról tájékozódik. Az X generációsok töltik a legtöbb időt a YouTube-on (napi 1 500 000 000 megtekintéssel) és a Facebookon. Őket is a lassabb, hosszabb és kifejezetten az igényességre törekvő videókkal tudod elérni, bár náluk már lehet feszesebb a vágás.
Az 1981 és 2000 között született, millenniumiként definiált generáció képviselői már értik a technológiát és élvezettel fogyasztják a média nem hagyományos formáit is, beleértve a podcastokat és a streaming szolgáltatásokat. Az ezredfordulósok voltak az internet eredeti úttörői, és ők már kifejezetten aktívak a közösségi média platformokon, különösen az Instagramon, a Facebookon és a Twitteren. Imádják a rövid, feszes, gyors oktató és bemutató videókat. Náluk már kevésbé fontos a végletekig kidolgozott képi világ.
A Z generáció, a 2001 és 2010 között született korosztály a többi generációhoz képest a legszélesebb körű médiafogyasztási szokásokkal rendelkezik. Ebben a korcsoportban a közösségi média az első számú hírszerzési mód, de úgy is tekintenek rá, mint a hasonló érdeklődésűekkel való kapcsolatteremtés helyére, ezért csoportokba szerveződnek. Az olyan platformok, mint a Twitch játékstreaming-szolgáltatás, a TikTok és a Spotify jó választás lehetnek a Z generáció elérésére, viszont nekik már nagyon nehéz lekötni a figyelmüket. Elvárják a trendeket, náluk az első 10 másodperc döntő. Izgalmas, érdekes és pörgős tartalmakat és videómarketinget fogyasztanak.
Az Alfák a legfiatalabb generáció, ők 2010 után születtek. Jellemzően technikai géniuszok, magabiztosan használnak minden platformot, könnyen tanulnak, hiszen ebben nőttek fel. Sokan úgy gondolják, hogy kevesebb a szociális kapcsolatuk, mint az előző generációknak, de ez nem igaz, mindössze több online ismerősük van. A figyelmükért már nagyon meg kell küzdeni; szeretik a rövidebb, tömörebb kommunikációt, a saját nyelvükön, amelybe rengeteg angol szó is keveredik. Most úgy tűnik, hogy önellátóbbak, felkészültebbek és tudatosabbak az előző generációknál. Elvárt részükről a pörgős, gyors, tömör vizuális tartalom, és maguk is szívesen készítenek hasonlókat.
Jól látszik tehát, hogy néhány videóval már nem tudunk hatékony videómarketing kampányokat készíteni. Ez egyrészt abból adódik, hogy több mint 10 fajtája van a videómarketingnek, másrészt ezek mindegyike akár több generáció egymástól eltérő igényeit kell hogy lefedje.
Szívesen segítünk a videómarketing-stratégiád kialakításában, keress minket bátran!
Nem teszünk kísérletet a címben szereplő kérdés direkt megválaszolásra, de körbejárjuk a filozofikus felvetést az Animatiqua csapatának vezetőjével, Kondacs Andrással. Egy alkalmazott művészeti ágban, ahol praktikus és funkcionális szempontok szerint hoznak létre kreatív grafikai, filmes anyagokat, vajon mennyire lehet szem előtt tartani a szépséget és az esztétikumot?
A track motion, motion tracking kifejezés még kevéssé ismert metódus, ezért úgy gondoltuk érdemes rá kitérni egy teljes cikkben. A filmes eszköztárban a mozgás közben való hozzáillesztés módszerét rejti a szókapcsolat.
Az imázsfilm lényege pontosan az lenne, hogy a márkát egyedien, megjegyezhetően mutassa be, így ha szolgaian belesimul a felhozatalba, akkor nem tölti be a funkcióját. Mit tehetünk azért, hogy tucattermék helyett egy márkaspecifikus és emblematikus alkotás készüljön? A mai cikkben ezt a problémát járjuk körül.
Videó
2022.08.16.
Bár a videómarketing egy szenzációs lehetőség ahhoz, hogy elérd a célcsoportodat és hatékonyan átadd nekik a számodra fontos üzenetet – vigyázat, szokatlanul nyersen fogunk fogalmazni –, a világon semmi értelme nincs, gyakorlatilag pénzégetés, ha nem jól használod. Annak például semmi haszna, ha elkészítesz egy videót, amit aztán soha sehol sem, vagy éppen rosszkor és/vagy rossz helyen használsz. Ahhoz, hogy ne ess ezekbe a hibákba, elmondjuk, mire érdemes figyelned.
Az előző cikkünkben kitértünk arra, hogy a videómarketing nem azt jelenti, hogy készítesz egy videót, amit aztán véletlenszerűen feltöltesz valahova, valamikor, valakinek és valamiért.
Ha ezt teszed, akkor néhány hét múlva rendkívül csalódottan fogod konstatálni, hogy bár rengeteg időt és energiát fektettél bele, minőségi, látványos és erős az üzenete, mégis alig nézte meg valaki.
Azt szeretnénk, hogy elégedett légy a videómarketingeddel, ezért összegyűjtöttünk néhány már bevált gyakorlati tanácsot.
Amit most írunk, az egyszerre őszinte, abszurd, és első olvasatra alapjaiban rázza meg a marketingről eddig alkotott elképzeléseidet, de tény, hogy a különböző social media platformokon ugyanazok az emberek vannak. Logikus, hiszen valószínűleg te is fent vagy az Instán, a LinkedInen néha (vagy már egyre gyakrabban), használod a TikTokot, böngészel, Facebookozol, honlapokat nézel, és még a YouTube-ot is használod. És ez „csak” az online jelenléted, hiszen mindezek mellett még sétálsz, konferenciákra mész, vezetsz, ülsz a váróteremben stb.
A fentiek alapján van néhány videómarketing alapszabály, amikből össze is szedtünk csokorra valót.
1. Oszd meg minden platformon!
Ahhoz, hogy hatékony legyél, a lehető legtöbb csatornán meg kell osztanod a videódat, hogy biztosan elérd vele a célközönségedet. Ezért nem elég, ha kizárólag egy felületre koncentrálsz, és mondjuk, elkészíttetsz egy hosszú, csodásan vágott, gyönyörű képi világú, zseniális látványelemeket tartalmazó videómarketing anyagot a YouTube-ra, de sehova máshova nem rakod ki, csak oda. Ha van egy jó filmed, tedd be egy részletét például az aláírásodba. (Egy logóanimáció lehet a digitális kézfogásod, erről itt írtunk: https://blog.animatiqua.com/egy-jo-logoanimacio-lehet-a-digitalis-kezfogasod/)
2. A célközönség és az üzenet
Ahogy már írtuk, majdnem minden ember több platformot is használ egyszerre. Logikus lenne egyetlen videót elkészíteni és azt mindenhol megosztani. Logikusnak tűnik ugyan, de ez valójában hibás megközelítés. Egyrészt minden platform más technikai kihívások elé állít (szinte mindenhol eltérő a felbontás, a feltölthető fájl mérete és megengedett hossza), másrészt – érdekes módon – ugyanaz a felhasználó minden platformon mást vár el tőled. Amíg a LinkedInen az öntömjénező és lassú videó, a szép vágás, a mélyebb és komolyabb tartalom a virális, addig a TikTokon pörgősnek kell lenned, gyors vágásokkal, egyszerű üzenetekkel és összességében rövidebbnek is.
3. Ne feledd a weboldalt!
„A cégünk 2010-ben alakult, az alapítói, Béla és én azért találtuk ki, mert észrevettük, hogy senki nem foglalkozik azzal, amivel mi akartunk. Azóta töretlenül fejlődünk és 2012-ben 8, 2019-ben már 12 munkatársunk dolgozik azért, hogy az általunk kínált szolgáltatás a megfelelő minőségben illjen a céges…. bla bla bla”
A mai napig számos cégnek ilyen és ehhez hasonló a bemutatkozó szövege a honlapján, és sok-sok terméknél is hasonlóan unalmas dolgokat találunk. Ehelyett jóval hatékonyabb egy ideillő videó, akár rögtön a nyitóoldalra, a hajtás fölé, tehát arra a részre, amit minden látogató azonnal lát. Íme két kiváló példa rá: https://www.umbroll.hu/ és https://g-smt.hu/
4. Koncentrálj az offline-ra is!
A 360 fokos integrált videómarketing egyik lényeges eleme, hogy mindenre felkészülsz, még az offline megjelenésekre is. Például kiteheted egy LED-falra a várótermedben vagy az üzletedben, mint ahogyan azt a nagy márkák is csinálják:
Beillesztheted egy rövid prezentációba is, kiállításokon pedig a hátteret teszi izgalmassá. Nézd meg, hogy tudja a videómarketing támogatni a rendezvénytechnikát: https://gepberszinpad.com/rendezvenytechnika/projektek/kulteri-es-belteri-led-falak-csereje-az-allee-bevasarlokozpontban
Sokkal könnyebb előre átgondolni ezeket a lehetőségeket és elkészíteni egy-egy ilyen verziót is, mint utólag „azonnal, SOS és asap” megvágni, szerkeszteni, újragondolni, újrascriptelni egy már kész videót.
Ha a fenti szabályokat betartod, akkor a videómarketinged nemcsak hatékony lesz, hanem szinte a teljes célközönségedet eléred általa. Szívesen segítünk neked ebben, keress minket bizalommal!
Nem teszünk kísérletet a címben szereplő kérdés direkt megválaszolásra, de körbejárjuk a filozofikus felvetést az Animatiqua csapatának vezetőjével, Kondacs Andrással. Egy alkalmazott művészeti ágban, ahol praktikus és funkcionális szempontok szerint hoznak létre kreatív grafikai, filmes anyagokat, vajon mennyire lehet szem előtt tartani a szépséget és az esztétikumot?
A track motion, motion tracking kifejezés még kevéssé ismert metódus, ezért úgy gondoltuk érdemes rá kitérni egy teljes cikkben. A filmes eszköztárban a mozgás közben való hozzáillesztés módszerét rejti a szókapcsolat.
Az imázsfilm lényege pontosan az lenne, hogy a márkát egyedien, megjegyezhetően mutassa be, így ha szolgaian belesimul a felhozatalba, akkor nem tölti be a funkcióját. Mit tehetünk azért, hogy tucattermék helyett egy márkaspecifikus és emblematikus alkotás készüljön? A mai cikkben ezt a problémát járjuk körül.
Videó
2022.08.03.
A marketingszakemberek egyetértenek abban, hogy a videómarketing a marketingstratégiád és a tartalommarketinged egyik legfontosabb olyan eleme, amelyet szinte minden platformon érdemes használnod. De mi is pontosan a videómarketing? Milyen előnyöket kínál számodra, mitől lesz jó és hogyan lesz hatékony? Cikkünkből – többek között – ezekre is fény derül.
Mint mindennek, a videómarketingnek is létezik egy tankönyvi fogalma. Eszerint a videómarketing nem más, mint a videók marketing célú felhasználása.
Valójában azonban ennél sokkal több.
A videós tartalom már messze nemcsak egy opció, hanem elengedhetetlen eszköze annak, hogy minél több embernek megmutasd a márkádat, a termékedet, illetve minél hatékonyabban lépj kapcsolatba az érdeklődőkkel, ügyfelekkel. Tulajdonképpen minden sikeres marketingstratégia egyik legfontosabb eleme.
A tévében látott reklámokat tekinthetjük a videómarketing elődeinek is, igaz egy tévéreklámmal nem feltétlen tudtuk elérni a célközönségünket (az AGB Nielsen, körülbelül 1200 fős mintán mért tévénézési szokásaira kellett hagyatkozni), magas költségvetése miatt nem készülhetett belőle több verzió, és a konverziót, a megtérülést sem tudtuk mérni. Szakértők szerint a valódi videómarketing 2005-ben, a YouTube-bal indult: akkoriban a legtöbb cég oda töltötte fel a termék- és marketingvideóit abban bízva, hogy ott sokan megnézik majd. És ez eleinte így is történt.
Aztán hirtelen minden megváltozott. Egymás után érkeztek az olyan social media platformok, ahol mindennél fontosabbá vált a vizualitás. Ezzel párhuzamosan a fotók és a videók készítésének technológiája is sokkal könnyebben lett elérhető.
A robbanást az okostelefonok elterjedése – amely egyszerűbbé és kényelmesebbé tette a videónézést – és a kifejezetten videós platformok megjelenése – a TikTok, az Instagram és a Facebook – is egyre inkább támogatta. A cégek pedig kezdték felismerni a videós tartalmak előnyeit.
Mielőtt megmártózol a videós tartalmak és a bennük rejlő marketinglehetőségek medencéjében, érdemes néhány szabállyal tisztában lenni.
1. Storytelling, azaz legyen egy történeted!
Különös, de szinte teljesen ugyanazok a szabályok érvényesek a videós tartalmaidra is, mint az írottakra: koncentrálj azokra az előnyökre és értékekre, amelyeket az ügyfeleidnek nyújtasz. Ne idegesítsd őket azzal, hogy folyamatosan reklámozod a termékedet vagy szolgáltatásodat, ehelyett a videó középpontjában egy történet álljon. Mindenkinek van rengeteg története: meséld el a tiéd!
2. Adj át értéket és tudást!
Ha új terméket vagy szolgáltatást vezetsz be, készíts olyan videót, amely bemutatja, hogyan működik, miért fontos, milyen újdonságokat tartalmaz, miért nélkülözhetetlen, hogyan segít a mindennapokban. Törekedj a tökéletes érthetőségre és a meggyőző képi világra, vágásra, hogy kiemelkedj és megjegyezhető legyél.
3. Legyél izgalmas és érdekes!
Egy unalmas videó többet árthat, mint használ. Nevettesd meg a nézőidet, taníts nekik valami újat, vagy varázsold őket egy másik – számukra eddig ismeretlen – világba. Mutass be máshogy valamit, mint mások. Ki kell emelkedned a nagy videózajból. (Biztosan neked is vannak olyan filmek, jelenetek, reklámok, amik „megvannak”, amiket megjegyeztél. Pontosan ilyeneket kell gyártatnod.)
Most, hogy már tudjuk azt, hogy az emberek szinte vágyják a videós tartalmakat, érdemes összegezni, hogy mi mindenre kell odafigyelned.
1. A minőségre
Nem engedheted meg magadnak (és a céged sem), hogy gyenge minőségű videós tartalmakat készíts. Éppen ezért azt javasoljuk, hogy legyen bármilyen modern és menő is a telefonod kamerája, ne azzal vedd fel az interjúdat, a brand- vagy termékvideódat.
2. Készülj fel a platformokra!
Minden platform más és más hosszt, technikai megoldást, felbontást, méretet kíván, és ha ez nem lenne elég, akkor a rossz hír az, hogy mindez folyamatosan változik is. A TikTok – a világvezető videós platform – először csak pár másodperces videókat engedett feltölteni alacsony felbontással, aztán megemelte a hosszt 30 másodpercre, majd egy percre, aztán háromra, most 10-nél jár, miközben a Facebook továbbra sem örül a hosszú videóknak (többszöri bevezetés és kivezetés után 2022 júliusában éppen úgy állunk, hogy létezik és elérhető a Reels, de rejtélyes módon nem mindenki számára), az Instagram pedig gyűlöli.
3. Tudd meg, mit szeret a célközönséged!
Mondanunk sem kell, hogy mindenkinek más a célközönsége és annak fogyasztói szokásai. Ugyanaz a felhasználó a TikTokon egy percnyi figyelmet szán rád, a Facebookon felet, az Instán viszont mindössze másodperceid vannak. Az sem mindegy, melyik platformon mit osztasz meg: a tizenéveseket a Snapchaten éred el, a TikTokon a fiatalokat olyan 35 éves korig, a cégvezetők a LinkedInen várnak rád, a Facebook a 18-34-es korosztály kedvence. Más platform, más üzenet, egy cél. Ez vezéreljen. (Forrás: https://roihacks.hu/facebook-felhasznalok-szama/)
Mi azt javasoljuk, hogy bízd szakértőre. A videós tartalom elkészítése sokkal bonyolultabb és összetettebb annál, minthogy valaki szabadidejében elkészítse például a brand content videódat. És mivel rengetegen fogják látni, nagyobb is a tét. Ezt tényleg bízd szakemberre, olyan cégre, amelyik erre specializálódott. Hidd el, megéri.
Nem teszünk kísérletet a címben szereplő kérdés direkt megválaszolásra, de körbejárjuk a filozofikus felvetést az Animatiqua csapatának vezetőjével, Kondacs Andrással. Egy alkalmazott művészeti ágban, ahol praktikus és funkcionális szempontok szerint hoznak létre kreatív grafikai, filmes anyagokat, vajon mennyire lehet szem előtt tartani a szépséget és az esztétikumot?
A track motion, motion tracking kifejezés még kevéssé ismert metódus, ezért úgy gondoltuk érdemes rá kitérni egy teljes cikkben. A filmes eszköztárban a mozgás közben való hozzáillesztés módszerét rejti a szókapcsolat.
Az imázsfilm lényege pontosan az lenne, hogy a márkát egyedien, megjegyezhetően mutassa be, így ha szolgaian belesimul a felhozatalba, akkor nem tölti be a funkcióját. Mit tehetünk azért, hogy tucattermék helyett egy márkaspecifikus és emblematikus alkotás készüljön? A mai cikkben ezt a problémát járjuk körül.
2022.07.18.
Gombamód szaporodnak a különböző (általában fiatalok által alapított) ügynökségek, hatalmas a túlkínálat, nagyon nehéz kiválasztani a legjobbat, amelyikkel hatékony, eredményes és zökkenőmentes lesz a közös munkátok. Ebben a cikkben segítünk, elmondjuk, mire figyelj oda, amikor ügynökséget választasz.
Tételezzük fel, hogy szeretnél egy reklám- vagy imázsfilmet forgatni.
Alapvetően kétféle ügynökséggel fogsz találkozni. Az egyiknek minden munkafolyamatra és szakterületre van szakértője ezért mindenhez értenek és mindent el is vállalnak. Ez az ügynökségtípus (gyakran) úgy működik, hogy elhív egy megbeszélésre majd a kapott infók alapján – többnyire – egy sablonba illeszt téged és a cégedet, valamilyen már bevált keretrendszerbe. És az vagy beválik nálad is, vagy nem. Ők a full service ügynökségek.
Van egy másik ügynökségtípus is, akik egy bizonyos szakterületre specializálódtak és annak a területnek minden elemét a legapróbb részletekig ismerik. Mivel minden problémával találkoztak már, ezért mindenre van egy előremutató megoldásuk. Ők kreatívan fognak a filmkészítéshez hozzáfogni, minden támogatást megkapsz tőlük, lenyűgöző ötleteket és megoldásokat, mert ez a szakterületük.
Ez a legfontosabb, amit el kell döntened! A fenti információk mellett van még néhány olyan tény, amit érdemes átgondolnod a döntés előtt. Összegyűjtöttük, melyek ezek (lesz köztük red flag is!):
1. A kémia
Tabutéma, de igenis számít a kémia. Biztosan találkoztál már olyan emberrel, akivel minden téren azonnal egy hullámhosszon voltál, és olyannal is, akivel nem. Egyértelmű, hogy azzal sokkal könnyebb lesz együtt dolgozni, akivel félszavakból is értitek egymást, mint olyannal, akivel minden beszélgetésnél feszültséget érzel.
2. Nézd meg a referenciákat!
Szinte minden nap újabb és újabb (akár filmgyártó, akár marketing) ügynökségek alakulnak, hiszen nem kell hozzá más, mint pár szakterülethez érteni, valamint egy hangzatos angol nevet és ígéretet kitalálni. Lehet, hogy másnak ennyi elég, de neked nem biztos: nyugodtan kérdezz rá az ügynökség referenciáira, kérd meg, hadd nézd meg őket, aztán dönts ezek alapján.
3. Red flag: a rejtett költségek és a hibák
A jó hírrel kezdjük: ha hozzánk jössz, akkor egy részletes brief alapján fogunk neked egy mindenre kiterjedő árajánlatot adni. Amit nem tartalmaz a brief, ami kérdéses arra minden esetben rákérdezünk, megbeszéljük és segítünk tökéletesíteni. Szerintünk így kell dolgozni, de vannak ügynökségek, ahol ezt jóval lazábban kezelik, és a „majd megoldjuk”, „valahogy majd lesz”, „szuper lesz nyugi” kategóriába kerülnek ezek a kérdések és meglátások. Ezzel az a gond, hogy nem feltétlen a vágyott eredményt kapod és/vagy nem azért a pénzért, amiben megállapodtatok (vagy éppen nem is állapodtatok meg).
4. A jó ügynökség nem mindig helyesel
Ehelyett az ügyfél érdekeit tartja szem előtt. Lehet, hogy útközben változik a koncepció, de lehet, hogy amit kértél felesleges és drága – szólunk. Az is lehet, hogy ahol éppen csökkentenél költséget, vagy amit kihagynál, az szerintünk nagyon fontos lenne – ezért is szólunk. Szerintünk ezek nem viták, hanem olyan kompromisszumok, amelyek előre visznek, és amelyek egyetlen célja az, hogy a végeredménnyel elégedett legyél. (Mi pedig berakhassuk a portfóliónkba.)
Persze számtalan kiválasztási módja lehet még az ügynökségnek, de ha a fentieket átgondolod és betartod, akkor nem tudsz hibázni, és egy olyan film lesz a végeredmény, amire mindenki büszke lesz.
Kérj tőlünk ajánlatot, ismerj meg minket!
Nem teszünk kísérletet a címben szereplő kérdés direkt megválaszolásra, de körbejárjuk a filozofikus felvetést az Animatiqua csapatának vezetőjével, Kondacs Andrással. Egy alkalmazott művészeti ágban, ahol praktikus és funkcionális szempontok szerint hoznak létre kreatív grafikai, filmes anyagokat, vajon mennyire lehet szem előtt tartani a szépséget és az esztétikumot?
A track motion, motion tracking kifejezés még kevéssé ismert metódus, ezért úgy gondoltuk érdemes rá kitérni egy teljes cikkben. A filmes eszköztárban a mozgás közben való hozzáillesztés módszerét rejti a szókapcsolat.
Az imázsfilm lényege pontosan az lenne, hogy a márkát egyedien, megjegyezhetően mutassa be, így ha szolgaian belesimul a felhozatalba, akkor nem tölti be a funkcióját. Mit tehetünk azért, hogy tucattermék helyett egy márkaspecifikus és emblematikus alkotás készüljön? A mai cikkben ezt a problémát járjuk körül.